Változások a 2021-es évben

Kedves ügyfeleink és érdeklődő!

Készítettünk egy kis összefoglalót néhány mondatban a 2021-es évet érintő főbb változásokról. Ha bármilyen kérdése lenne, forduljon hozzánk bizalommal!

2021-es év változások röviden

Tartalom:

  1. KATA Változások 2021-ben
  2. Érintésmentes fizetési lehetőség biztosítása online pénztárgéppel rendelkező üzletekben esetében a vásárlók részére
  • Bővülő számlaadat szolgáltatások 2021 Január 1.-től.

I. KATA Változások 2021-ben

  1. változás – többes katázás vége
  2. január 1-jétől a magánszemély már csak egyetlen jogviszonyával összefüggésben jelenthető be kisadózóként. Jelenleg például van arra lehetőség, hogy lehetsz kisadózó egyéni vállalkozó és egyben lehetsz egy katás bt-ben kültagként kisadózó.  Ez a lehetőség megszűnik és csak 1 jogviszonyban lehetsz kisadózó (katás) 2021. január 1-jétől. Ha nem szünteted meg az egyik kisadózói jogviszonyodat, úgy hogy csak egyetlen kisadózói jogviszonyod maradjon, akkor a NAV ezt hivatalból fogja megtenni és azt fogja meghagyni, amelyik a legkorábban létrejött, a másikat pedig törli a kisadózók köréből.
  3. változás – belföldi kapcsolt vállalkozási viszony esetén (40 %-os adó)

E szerint, ha az Art. szerinti belföldi kifizetővel (cég, vállalkozás, egyéb szervezet) kapcsolt vállalkozási jogviszonyban állsz kisadózóként és ettől a kifizetőtől bevételt szerzel, akkor a kifizetőnek 40 %-os adófizetési kötelezettsége keletkezik a juttatás után. Tehát ez esetben nem a kisadózó vallja be és fizeti meg az adót, hanem az Art. szerinti kifizető (nem minősül kifizetőnek a magánszemély). Ezt az adót mindig a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig kell megfizetni, bevallani. Ez esetben tehát már az első forinttól él a 40 %-os adófizetési kötelezettség

Kapcsolt vállalkozás szigorítás

További szigorítás, hogy kapcsolt vállalkozástól (pl. saját vagy családtagok tulajdonában álló vállalkozás részére történő számlázás) kapott bevétel után annak összegétől függetlenül 40 %-os mértékű adót kell fizetni .

A kapcsolt vállalkozás fogalmát az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 7. § 28. pontja határozza meg.

  1. változás – 3 millió forint feletti juttatás (belföldi) 

Ez a szabály is inkább az Art. szerinti kifizetőket érinti. Mivel, ha az adott kifizető ugyanazon katás vállalkozásnak az adott évben 3 millió forint összeget meghaladó bevételt juttat, akkor a 3 millió forintot meghaladó juttatást 40 százalékos adó terheli. Ez esetben sem a kisadózó fizeti meg, vallja be az adót, hanem a kifizető.

Ez alól kivételt képez:

  • ha az előző pontban részletezett kapcsolt vállalkozási viszony miatt egyébként is 40 %-os adót fizet a kifizető;
  • egészségügyi szolgáltató kisadózónak juttatott összegnél ezt a szabályt nem kell alkalmazni, ha az összeget a kifizető Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttatja;
  • a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabály alapján juttat a kisadózó vállalkozásnak;
  • költségvetési szerv kifizető juttatása kisadózó vállalkozásnak. 

Az adót először az értékhatár (3 M forint) elérését követő hónap 12. napjáig kell bevallani, megfizetni. (Ez teljes mértékben a kifizető kötelezettsége.)

  1. változás – külföldi kapcsolt vállalkozói viszony

Amennyiben a kisadózó vállalkozó olyan külföldi szervezettől, jogi személytől szerez bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozói viszonyban áll, akkor ezen bevétel 71,42 százaléka után 40 %-os adót kell fizetni a megszerzés hónapját követő hónap 12. napjáig.  (Ezt az adót a kisadózó fizeti meg!)

  1. változás – külföldi kifizetőtől 3 millió forint feletti bevétel

Ha ugyanazon külföldi partnertől (jogi személy, egyéb szervezet) az adott évben 3 millió forintot meghaladó bevételt szereznél kisadózóként, akkor a 3 millió forint feletti bevétel 71,42 után 40 %-os mértékű adót kell fizetned katás vállalkozóként. Tehát ez esetben a kisadózó vállalkozásnak kell megállapítani, bevallani és megfizetni az adót.

  1. változás – 12 millió Ft értékhatár számítás

A 12 millió forintos kata keret számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni (a fentiekben részletezett) 40 %-os adóval terhelt bevételeket.
A fenti 4. és 5. pontban ismertetett esetekben (külföldi kifizető, külföldi kapcsolt vállalkozói viszony) esetében az adóévet követő év február 25-ig havonkénti, kifizetőnkénti bontásban kell bevallást tenni a bevételről, a bevételt juttató személy nevéről és címéről.

  1. változás – írásbeli tájékoztatás a kisadózói minőségről

Ha a kisadózó vállalkozó kifizetővel szerződéses jogviszonyba lép, akkor a szerződés megkötésekor a kisadózónak kötelezettsége tájékoztatni a kifizetőt arról, hogy kisadózó vállalkozásnak minősül. Ha változás történik a kisadózó vállalkozás jogállása/adózása kapcsán, akkor erről a változásról szintén tájékoztatnia kell a kifizetőt. A 2020. december 31-éig kifizetővel létesített és 2021-ben még fennálló szerződéses jogviszony esetében a tájékoztatást a kisadózó 2021. január 15-éig köteles teljesíteni.

II. Érintésmentes fizetési lehetőség biztosítása online pénztárgéppel rendelkező üzletek esetében a vásárlók részére

 

Az online pénztárgépet használó kereskedők 2021. januárjától kötelesek mindenhol biztosítani az elektronikus fizetés lehetőségét, erre többféle megoldást is találhatnak.

Az online kasszát használó kereskedők kötelesek mindenhol biztosítani az elektronikus fizetés lehetőségét, ez azt jelenti, hogy legalább egy, nem készpénzes fizetési lehetőséget kell adniuk, ez lehet bankkártyás fizetés, valamilyen applikáció alkalmazása (pl. SimplePay, SoftPOS), azonnali átutalás (pl. QR-kódos) fizetés, vagy más egyéb megoldás.

A 2020. április 16-i bejelentés előzménye, hogy a bankok tavaly ősszel digitalizációs javaslatcsomagot nyújtottak be a kormánynak, majd tárgyalásokat tartottak ezekről az illetékes kormányzati szervekkel, leginkább a Pénzügyminisztériummal.

Lehetőségek részletezve:

1, Azonnali fizetés:

Magyarországon 2020. márciusától – a világon elsőként – valamennyi pénzintézet köteles biztosítani az azonnali átutalást. Ennek értelmében a hét minden napjának 24 órájában, a 10 millió forint alatti utalások maximum 5 másodperc alatt teljesülnek. Mivel a legtöbb itthoni kereskedő rendelkezik vállalkozói bankszámlával, ez az egyik leginkább költséghatékonyabb megoldás.

2, POS – hagyományos bankkártyás fizetés:

A hagyományos bankkártya elfogadó eszköz, a POS terminál bevett és népszerű elektronikus fizetési megoldás, amit eddig is számos vállalkozás választott a jellemzően 2000 Ft-nál magasabb vásárlások esetén. Az eszköz könnyen használható, 15 000 Ft alatti vásárlások esetén pedig jellemzően PIN kód használata nélkül, érintésmentesen is működik.

Terminál igényléséhez forduljon a saját számlavezető bankjához vagy válasszon más 3. fél által üzemeltetett szolgáltatás. (PL: OFSZ, SUMUP, )

3, Elektronikus bankkártya-elfogadás mobilon:

Ez egy teljesen új lehetőség amelyet az új, elektronikus fizetésre alkalmas mobilakkal lehet használni. Itt a telefon operációs rendszerének megfelelő alkalmazást lehet használni. Ennek telepítése és beállítása egyedi felelősségű, sajnos ebben segíteni nem tudunk.

III. Bővülő számlaadat szolgáltatások 2021 Január 4.-től.

  • január 4-től változnak a kötelező számlaadat-szolgáltatásra vonatkozó szabályok: minden olyan számláról, módosító, érvénytelenítő számláról[1], amire az Áfa tv. számlázási szabályai alkalmazandóak, adatot kell szolgáltatni a NAV részére.

Ez azt jelenti, hogy a belföldi áfaalanyoknak kötelező adatot szolgáltatniuk a belföldi számlázási szabályok hatálya alá tartozó számlákról, azaz alapvetően minden belföldön teljesített[2] ügyletről kiállított, kibocsátott számláról, függetlenül a vevő jogállásától.

Tehát 2021. január 4-től

  • a nem áfaalany belföldi vagy külföldi természetes személy, jogi személy, szervezet,
  • a nem belföldi áfaalany, azaz más tagállami vagy harmadik országbeli áfaalany

részére számlázó programmal kiállított vagy kézi úton kibocsátott számlák adatait is kötelező lesz beküldeni a NAV-hoz.

Kivételt képez, így nem kell adatot szolgáltatni azon távolról is nyújtható szolgáltatások bizonylatáról, amely szolgáltatások után az adóbevallási és fizetési kötelezettségét az adóalany az egyablakos (MOSS) rendszerben teljesíti.

A szankciómentességet egyebek mellett az is indokolja, hogy a COVID-19 járvány újabb hulláma miatti korlátozások akadályozhatták az adózókat az új szabályokra való felkészülésben.

  1. 2021 március végéig tehát még van lehetőség a számlázó programok felkészítésére és a kiterjesztett, kötelező számlaadat-szolgáltatás teljesítésére. Akik még kézi számlatömböt használnak, ez alatt az idő alatt áttérhetnek a gépi számlázásra, ami megkönnyíti az adatszolgáltatást.
  2. 2021 március 31-ig a NAV nem alkalmaz szankciót az alábbi esetekben:
  • Ha az adatszolgáltatásra kötelezett áfaalany a számlázó programmal kiállított olyan számláról, amiről a 2020. július 1-jén érvényes szabályok szerint kötelező adatot szolgáltatni, a 2020. július 1-jétől érvényes szabályok szerint (vagyis 2.0-ás verziójú séma alkalmazásával) szolgáltat adatot.
  • Ha az áfaalany nem teljesíti a kötelező adatszolgáltatást az olyan számláról, amiről csak 2021. január 4-től kell adatot szolgáltatni.
  • Ha az áfaalany olyan számláról teljesít adatszolgáltatást, amiről a 2020. július 1-jén érvényben lévő szabályok szerint nem kötelező adatot szolgáltatni, azonban az adatszolgáltatása nem megfelelő.

A számlakibocsátó adóalanyok közül azok, akiknek 2021. január 4. előtt nem kellett online számlaadat-szolgáltatást teljesíteniük, kizárólag akkor mentesülnek a szankció alól, ha legkésőbb az adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett első számla kiállításának napjáig regisztrálnak a NAV Online Számla rendszerben. A fentieknek megfelelő esetekben a szankciómentességnek nem feltétele a jelzett időszakban nem teljesített adatszolgáltatás utólagos pótlása vagy a nem megfelelő adatszolgáltatás utólagos korrekciója.

A regisztrációra vonatkozó bővebb információ a következő weboldalon található: https://onlineszamla.nav.gov.hu/tajekoztatas_a_regisztraciorol.

A regisztráció a https://onlineszamla.nav.gov.hu/regisztracio/startweboldalon végezhető el, ahol egy rövidfilm is segíti az Online Számla rendszerbeli regisztrációt.

 

 

NAV Adatszolgáltatásra kötelezett adózói regisztráció útmutató

Elsődleges felhasználó regisztrációja:

Eljött a nagy nap, amikor a NAV számla adatszolgáltató rendszere az egyszerű földi halandó számára is elérhetővé vált. 2018. július 01 előtt ez a legfontosabb teendőnk; akinek várhatóan eléri a kiszámlázott számlájában az áfa értéke a 100ezer forintot, annak 2018. július 1-étől kezdődően tudatni kell a NAV-val számlája adatait, de erre csak akkor van lehetősége, ha előtte elvégzi azt a kötelező regisztrációt, amelyben közli, hogy ő azonos önmagával. 😀

A gazdálkodó szervezetek számára az elsődleges regisztráció nem túl bonyolult, de azért a számítástechnikában nem igazán jártas ügyvezetők, képviseletre jogosultak számára a következőkben bemutatjuk, hogy mit kell tenni lépésről lépésre ahhoz, hogy ezt az akadályt sikerrel vehessük.

Az előkészületek:

A regisztrációhoz Ügyfélkapus hozzáférés szükséges; akinek nincs, ne is bámészkodjon errefelé! Irány egy Kormányablak, irány az Ügyfélkapus regisztráció megszerzése.

Akinek van már Ügyfélkapus hozzáférése, azoknak azt tanácsoljuk, hogy készítsék elő az adókártyájukat (szükség lesz az adóazonosító jelre!), valamint a képviselt cég adataival sem árt tisztában lenni, leginkább az adószámmal.

Amiket menet közben kell beírni, de jobb, ha már most kitaláljuk, mielőtt nekivágunk:

Felhasználói név, jelszó, kapcsolattartási email cím. (Nemes egyszerűséggel az Ügyfélkapus adatokkal egyező adatokat adtunk meg. Igaz ugyan, hogy nem szerencsés mindenhova azonos adatokat használni, de valljuk be: Ügyfélkapu, Cégkapu, Adatszolgáltatás, Számlázó – kicsit sok, de annyira nem, hogy mindegyikhez azonosat használjunk, de arra vigyázzunk, hogy tényleg nehezen kitalálható legyen. Mi pl. egy közismert gyermekvers-részletet használunk, amiben van kisbetű, nagybetű és számok. Nem könnyű elfelejteni, de nehéz lenne megfejteni.)

A regisztráció lépései:

1. Keressük fel a https://onlineszamla.nav.gov.hu/ weboldalt
könyvelőzóna útmutató - NAV adatszolgáltatás regisztráció, kezdő képernyő

2. Kattintsunk a jobb felső sarokban lévő (a zöld színű “Bejelentkezés” felirat mellett) REGISZTRÁCIÓfeliratra, oda, ahova a fenti képen a piros nyíl mutat.

3. A következő megjelenő felület az Ügyfélkapus belépési felület, ahova az Ügyfélkapus adatainkat kell megadni, és az Ügyfélkapus sikeres belépést követően a rendszer automatikusan visszairányít bennünket a regisztrációs felületre, ahol az ADATSZOLGÁLTATÁSRA KÖTELEZETT ADÓZÓI REGISZTRÁCIÓ feliratra kattintva folytathatjuk a folyamatot.

könyvelőzóna útmutató - NAV adatszolgáltatás regisztráció, adatszolgáltatásra kötelezett adózói regisztráció4. Következő lépésben az adóazonosító jelünket kell beírni (nem az adószámot, nem a cég adószámát, hanem az AAJ-t!!), majd az ELLENŐRZÉS feliratra kattintani.

könyvelőzóna útmutató: az adóazonosító jel beírása5. Amennyiben sikeresen eltaláltuk az adóazonosító jelünket, a rendszer újabb feladatot ad; meg kell adnunk a további használatok során belépéshez szükséges felhasználói nevünket. Ne feledjük a megadást követően felírni magunknak, mert hamarosan szükség lesz rá! A felhasználói név megadását követően a rendszer ellenőrzi, hogy valóban csak ékezetmentes karaktereket és számokat használtunk, csak ehhez az ellenőrzéshez rá kell kattintani a továbblépést eredményező FELHASZNÁLÓNÉV feliratra.

könyvelőzóna útmutató: NAV adatszolgáltatás - felhasználói név megadása
6. A sikeres felhasználói név választást követően a regisztráció típusát kell a legördülő menüből kiválasztanunk (vagy gazdálkodó szervezet, vagy egyéni vállalkozás – nehéz lesz elveszni a lehetőségek között… 🙂 ), majd beírni a képviselt szervezet adószámát, és az ADÓZÓI ADATOK ELLENŐRZÉSE feliratra kattintva továbbhaladni.
könyvelőzóna útmutató: NAV adatszolgáltatás regisztráció, a regisztráció típusa és a képviselt szervezet adószáma
7. Elérkeztünk a regisztráció befejezésének utolsó állomására, amikor a részletes kapcsolati adatokat kell megadni, és utolsó pillantást vetni az összeszedett adatokra – valóban oda regisztráltunk, és azokkal az adatokkal, ahova – ha nem is szerettünk volna – a kötelezettségteljesítés megkívánta. Ha minden stimmel, kattintás a hőn vágyott REGISZTRÁCIÓ feliratra.

könyvelőzóna útmutató: NAV adatszolgáltatás regisztráció, részletes adatok megadása
könyvelőzóna útmutató: NAV adatszolgáltatás regisztráció, adózói adatok

8. A sikeres regisztrációz ugyan külön “Hurrá! Sikerült!” felirat nem jelzi, de a rendszer a BEJELENTKEZÉSI FELÜLETET tárja elénk; tegyük meg azt a szívességet, hogy ennyi munka után be is lépünk, megtekintjük, hogy regisztráltak vagyunk! (Érdekesség még, hogy a sikeres regisztrációról a rendszer nem küld visszaigazolást, ezért nem árt, ha készítünk az első bejelentkezéskor egy képernyőlépet, és eltároljuk a regisztrált szervezet digitális mappájába, a fontos iratok közé.)

könyvelőzóna útmutató: NAV kötelező adatszolgáltatás regisztráció, az első belépéskönyvelőzóna útmutató: NAV kötelező adatszolgáltatás regisztráció, az első bjelentkezés

Tisztelettel felhívjuk szíves figyelmét mindenkinek arra a tényre, hogy a NAV online adatszolgáltatási kötelezettség bármikor érinthet bármely’ szervezetet, és ezért erősen ajánljuk ezt az 15-30 perces regisztrációt (majd azt követően a további felhasználók regisztrációját) minél előbb elvégezni, mert a NAV megígérte, hogy nem lesz igazán elnéző; már az első kötelezettség kihagyása is nagyon fájni fog.

Ugyancsak tájékoztatunk mindenkit arról, hogy ez a regisztráció a képviseletre jogosultak (meghatalmazottaik) kötelezettsége; ez egyáltalán nem könyvelői feladat!
Természetesen, az nincs kizárva, hogy a könyvelő(iroda) segít, de semmiképpen ne gondolja azt senki, hogy ez belefér az ingyenes szolgáltatások körébe; egy elsődleges regisztráció, az előkészítő és befejező munkákkal együtt kb. fél óra, ami idő alatt semmi más érdemi munkavégzésre nincs lehetőség (a további felhasználók mellérendelése sem rövidebb idő, mert róluk további adatokat is be kell gyűjteni). Nem kell csodálkozni, ha a könyvelő a szokásos óradíját felszámítja, ha vállalja egyáltalán a közreműködést a regisztrációban!

Forrás: https://konyvelozona.hu/nav-adatszolgaltatasra-kotelezett-adozoi-regisztracio-utmutato/

Éttermi étkezés áfakalauz 2017. január 01-től

Az éttermi áfa körüli “huzavonában” az a dühítő számunkra, hogy azt halljuk:

  • a vendéglősök majd trükközni fognak az áfával
  • pincér legyen a talpán aki ezt meg tudja jegyezni
  • majd a NAV direkt jól megbüntet mindenkit

Az áfa törvény 2017. január 01-től hatályos módosításába bekerült egy sor, amely szerint 18 %-os, kedvezményes, áfa hatálya alá tartozik az “Étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom (SZJ 55.30.1-ből)“.

A Nemzetgazdasági Minisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály NGM/35453/2016. – NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 3156729595/2016. – KSH Módszertani főosztály KSH-10373-2/2016. számon alaposan, 6 (hat) oldalon keresztül elemzi, hogy milyen feltételek mellett alkalmazható az étkeztetési (vendéglátó) szolgáltatások nyújtása során a 18 %-os kedvezményes adómérték 2017. január 1-jétől.

Békeiné Kiss Andrea mérlegképes könyvelő, okleveles adószakértő egy ábrában – amely futótűzként terjed az interneten (illusztrációként ehhez az írásunkhoz mi is ezt használjuk, egyben köszönjük a szerzőnek) -összefoglalta a folyamatot, amely – látszatra – nem is olyan egyszerű, mint az áfa törvény említett egyetlen mondata.

afa-kalauz-ettermeknek-2017-januar-01-tol

A dolog lényege tulajdonképpen az, hogy

az Áfa tv. szerinti szolgáltatásnyújtásnak kell megvalósulnia, ennek a szolgáltatásnak a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatások Jegyzékének 2002. szeptember 30-án (!) érvényes besorolási rendje szerint SZJ 55.30.1 alá kell tartoznia, a szolgáltatásnak étel- és helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra kell vonatkoznia
A megfelelő besorolás alá tartozó vendéglátó egység elvitelre történő értékesítésének termékértékesítéskénti vagy szolgáltatásnyújtáskénti megítélése során a vevő elviteli vagy helyben fogyasztási szándéka a meghatározó.

Például, ha a vevő az étteremből, cukrászdából elvitelre kéri az ételt, süteményt, majd amikor becsomagolva átveszi, mégis leül egy asztalnál, és azt ott helyben elfogyasztja, akkor az emiatt nem tekinthető szolgáltatásnyújtásnak, hanem az eredeti szándékának megfelelően kezelendő, termékértékesítésként, az annak megfelelő adómértékkel.

A vendéglősök, a könyvelők, az adószakértők, a taxisok, az orvosok, a kapuszerelők, a vízvezetékszerelők – a vállalkozók – “alapértelmezetten” nem adócsalók! Nem azért kockáztatják saját tőkéjüket, zsigerelik ki munkaerejüket, hogy adót csaljanak, hanem azért, hogy tisztességes munkával, tudással, tapasztalattal elfogadható életszínvonalat biztosítsanak saját családuknak. Ugyanúgy, mint az a hivatalnok, vagy melós, aki reggel 7-től délután 4-ig “robotol”.

Mindenki a nyugalmat, biztonságot, a “sima dolgokat” kedveli. A vállalkozó sincs ezzel másképpen.

A pincérek mitől lennének “hülyegyerekek”? Ha eléjük tesszük a táblázatot, akkor kb egy óra múlva jobban tudja, hogy mit kell tennie, mint az, aki a táblázatot összeállította. Ha meg tudja tanulni kívülről a hetente változó étlapot, az ételek összetevőit, készítési módjait, tud kommunikálni a vendégekkel, akkor ez miért lenne számára gond? Minden szakmára szükség van, minden szakmának vannak sajátosságai, és – általában – minden szakma egy másik szakma képviselője számára kissé “hottentotta”.

A NAV hat oldalas tájékoztatása nagyon is alapos és korrekt. Az egy mondattal szemben ad egy kapaszkodót; van mihez igazodni. Meg lehet mosolyogni azt, amit a sajtó annyira felhabozott, hogy van szalvéta, nincs szalvéta, vagy kérem a maradékot elcsomagolni, de elvitelre 27 %, és a többit, de így legalább plasztikusan ábrázolásra került a “miheztartásvégett”.

Ha a könyvelő (nagyobb egységeknél adótanácsadó, adószakértő) leülnek a vendéglátóssal, akkor hamar kiderül, hogy az adott hat oldalból valójában egy-két szakasz az, ami az adott egységre vonatkozik, és a logikai ábrával együtt hamar meg lehet találni, hogy miképpen lehet/kell a két (esetenként három) áfakulccsal dolgozni.

Mi azt javasoljuk vendéglátós Ügyfeleinknek és vendéglátós Olvasóinknak, hogy töltsék le honlapunkról a NAV 6 oldalas tájékoztatóját, és Békeiné Kiss Andrea adószakértő logikai ábrájából álló, egy dokumentumba szerkesztett Étkezési szolgáltatás áfakalauz 2017. január 01-től című anyagot, üljenek le a könyvelővel egy órácskára, és a helyi sajátosságokat átbeszélve zökkenő nélkül alkalmazhatják az új szabályokat.

Egy órát rászánnak a 365 napból, és más, tényleg fontosabb dolgaikra koncentrálhatnak. Szerintünk.

Cikk forrása: www.konyvelozona.hu

KATA – 2017

KATA 20172017-ben megduplázódott a KATA bevételi határa

Érdemes minden kisvállalkozónak átgondolni a katára (kisadózók vállalkozások tételes adójára) váltást, hiszen a kétszeresére – 6 millió forintról 12 millióra – nőtt a kata bevételi határa.

A kata az adózási történelem lehető legegyszerűbb, és a választóinak a lehető legnagyobb megtakarítást biztosító adózási forma.  A bevételi határ megemelésének köszönhetően a 160 ezres „taglétszám” számításaink szerint 50-60 ezerrel bővülhet.

A kisadózók által fizetendő adó jellemzően havi 50 ezer forint kiadást jelent azzal, hogy az kiváltja a vállalkozás és a vállalkozó társasági adóját, személyi jövedelemadóját, járulékait és szociális hozzájárulási adóját, sőt a szakképzési hozzájárulást is.

A kisadózói lét azon túl, hogy a vállalkozás adminisztrációs feladatait drasztikusan csökkenti; rendkívül rugalmas is. Nem probléma, ha a kisadózó bevétele több lesz, mint 12 millió forint. Ettől még maradhat kisadózó, de a 12 millió feletti részre 40 százalékos adót kell fizetnie.

A kisadózóknak a megduplázott belépési határon túl megemelkedik a társadalombiztosítási és álláskeresési ellátási alapja is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az igen csekély fizetendő közteher összegéből, a havi 50 ezer forintból nagyobb összeg képezi a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékalapot. A jelenlegi 81 300 forintról 2017-ben 90 ezer forintra, 2018-ban pedig 93 500 forintra emelkedik az ellátási alap. Ezt az összeget kell figyelembe venni pl. a nyugdíj, illetve a táppénz összegének megállapításánál.

További kedvező változás, hogy lerövidül az az időszak, amelynek el kell telnie az adóalanyiság megszűnését követően ahhoz, hogy újból lehetőség legyen a kata-alanyiság választására. Az új szabály szerint – az eddigi 24 hónapos időszak helyett – a vállalkozó a kata szerinti adóalanyiság megszűnésének évében és az azt követő 12 hónapban nem választhatja ismételten ezt a kedvező adózási módot.