Kedves ügyfeleink és érdeklődő!

Készítettünk egy kis összefoglalót néhány mondatban a 2021-es évet érintő főbb változásokról. Ha bármilyen kérdése lenne, forduljon hozzánk bizalommal!

2021-es év változások röviden

Tartalom:

1. KATA Változások 2021-ben
2. Érintésmentes fizetési lehetőség biztosítása online pénztárgéppel rendelkező üzletekben esetében a vásárlók részére

• Bővülő számlaadat szolgáltatások 2021 Január 1.-től.

I. KATA Változások 2021-ben

1. változás – többes katázás vége
2. január 1-jétől a magánszemély már csak egyetlen jogviszonyával összefüggésben jelenthető be kisadózóként. Jelenleg például van arra lehetőség, hogy lehetsz kisadózó egyéni vállalkozó és egyben lehetsz egy katás bt-ben kültagként kisadózó.  Ez a lehetőség megszűnik és csak 1 jogviszonyban lehetsz kisadózó (katás) 2021. január 1-jétől. Ha nem szünteted meg az egyik kisadózói jogviszonyodat, úgy hogy csak egyetlen kisadózói jogviszonyod maradjon, akkor a NAV ezt hivatalból fogja megtenni és azt fogja meghagyni, amelyik a legkorábban létrejött, a másikat pedig törli a kisadózók köréből.
3. változás – belföldi kapcsolt vállalkozási viszony esetén (40 %-os adó)

E szerint, ha az Art. szerinti belföldi kifizetővel (cég, vállalkozás, egyéb szervezet) kapcsolt vállalkozási jogviszonyban állsz kisadózóként és ettől a kifizetőtől bevételt szerzel, akkor a kifizetőnek 40 %-os adófizetési kötelezettsége keletkezik a juttatás után. Tehát ez esetben nem a kisadózó vallja be és fizeti meg az adót, hanem az Art. szerinti kifizető (nem minősül kifizetőnek a magánszemély). Ezt az adót mindig a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig kell megfizetni, bevallani. Ez esetben tehát már az első forinttól él a 40 %-os adófizetési kötelezettség

Kapcsolt vállalkozás szigorítás

További szigorítás, hogy kapcsolt vállalkozástól (pl. saját vagy családtagok tulajdonában álló vállalkozás részére történő számlázás) kapott bevétel után annak összegétől függetlenül 40 %-os mértékű adót kell fizetni .

A kapcsolt vállalkozás fogalmát az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 7. § 28. pontja határozza meg.

3. változás – 3 millió forint feletti juttatás (belföldi) 

Ez a szabály is inkább az Art. szerinti kifizetőket érinti. Mivel, ha az adott kifizető ugyanazon katás vállalkozásnak az adott évben 3 millió forint összeget meghaladó bevételt juttat, akkor a 3 millió forintot meghaladó juttatást 40 százalékos adó terheli. Ez esetben sem a kisadózó fizeti meg, vallja be az adót, hanem a kifizető.

Ez alól kivételt képez:

• ha az előző pontban részletezett kapcsolt vállalkozási viszony miatt egyébként is 40 %-os adót fizet a kifizető;
• egészségügyi szolgáltató kisadózónak juttatott összegnél ezt a szabályt nem kell alkalmazni, ha az összeget a kifizető Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttatja;
• a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabály alapján juttat a kisadózó vállalkozásnak;
• költségvetési szerv kifizető juttatása kisadózó vállalkozásnak. 

Az adót először az értékhatár (3 M forint) elérését követő hónap 12. napjáig kell bevallani, megfizetni. (Ez teljes mértékben a kifizető kötelezettsége.)

4. változás – külföldi kapcsolt vállalkozói viszony

Amennyiben a kisadózó vállalkozó olyan külföldi szervezettől, jogi személytől szerez bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozói viszonyban áll, akkor ezen bevétel 71,42 százaléka után 40 %-os adót kell fizetni a megszerzés hónapját követő hónap 12. napjáig.  (Ezt az adót a kisadózó fizeti meg!)

5. változás – külföldi kifizetőtől 3 millió forint feletti bevétel

Ha ugyanazon külföldi partnertől (jogi személy, egyéb szervezet) az adott évben 3 millió forintot meghaladó bevételt szereznél kisadózóként, akkor a 3 millió forint feletti bevétel 71,42 után 40 %-os mértékű adót kell fizetned katás vállalkozóként. Tehát ez esetben a kisadózó vállalkozásnak kell megállapítani, bevallani és megfizetni az adót.

6. változás – 12 millió Ft értékhatár számítás

A 12 millió forintos kata keret számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni (a fentiekben részletezett) 40 %-os adóval terhelt bevételeket.
A fenti 4. és 5. pontban ismertetett esetekben (külföldi kifizető, külföldi kapcsolt vállalkozói viszony) esetében az adóévet követő év február 25-ig havonkénti, kifizetőnkénti bontásban kell bevallást tenni a bevételről, a bevételt juttató személy nevéről és címéről.

7. változás – írásbeli tájékoztatás a kisadózói minőségről

Ha a kisadózó vállalkozó kifizetővel szerződéses jogviszonyba lép, akkor a szerződés megkötésekor a kisadózónak kötelezettsége tájékoztatni a kifizetőt arról, hogy kisadózó vállalkozásnak minősül. Ha változás történik a kisadózó vállalkozás jogállása/adózása kapcsán, akkor erről a változásról szintén tájékoztatnia kell a kifizetőt. A 2020. december 31-éig kifizetővel létesített és 2021-ben még fennálló szerződéses jogviszony esetében a tájékoztatást a kisadózó 2021. január 15-éig köteles teljesíteni.

II. Érintésmentes fizetési lehetőség biztosítása online pénztárgéppel rendelkező üzletek esetében a vásárlók részére

 

Az online pénztárgépet használó kereskedők 2021. januárjától kötelesek mindenhol biztosítani az elektronikus fizetés lehetőségét, erre többféle megoldást is találhatnak.

Az online kasszát használó kereskedők kötelesek mindenhol biztosítani az elektronikus fizetés lehetőségét, ez azt jelenti, hogy legalább egy, nem készpénzes fizetési lehetőséget kell adniuk, ez lehet bankkártyás fizetés, valamilyen applikáció alkalmazása (pl. SimplePay, SoftPOS), azonnali átutalás (pl. QR-kódos) fizetés, vagy más egyéb megoldás.

A 2020. április 16-i bejelentés előzménye, hogy a bankok tavaly ősszel digitalizációs javaslatcsomagot nyújtottak be a kormánynak, majd tárgyalásokat tartottak ezekről az illetékes kormányzati szervekkel, leginkább a Pénzügyminisztériummal.

Lehetőségek részletezve:

1, Azonnali fizetés:

Magyarországon 2020. márciusától – a világon elsőként – valamennyi pénzintézet köteles biztosítani az azonnali átutalást. Ennek értelmében a hét minden napjának 24 órájában, a 10 millió forint alatti utalások maximum 5 másodperc alatt teljesülnek. Mivel a legtöbb itthoni kereskedő rendelkezik vállalkozói bankszámlával, ez az egyik leginkább költséghatékonyabb megoldás.

2, POS – hagyományos bankkártyás fizetés:

A hagyományos bankkártya elfogadó eszköz, a POS terminál bevett és népszerű elektronikus fizetési megoldás, amit eddig is számos vállalkozás választott a jellemzően 2000 Ft-nál magasabb vásárlások esetén. Az eszköz könnyen használható, 15 000 Ft alatti vásárlások esetén pedig jellemzően PIN kód használata nélkül, érintésmentesen is működik.

Terminál igényléséhez forduljon a saját számlavezető bankjához vagy válasszon más 3. fél által üzemeltetett szolgáltatás. (PL: OFSZ, SUMUP, )

3, Elektronikus bankkártya-elfogadás mobilon:

Ez egy teljesen új lehetőség amelyet az új, elektronikus fizetésre alkalmas mobilakkal lehet használni. Itt a telefon operációs rendszerének megfelelő alkalmazást lehet használni. Ennek telepítése és beállítása egyedi felelősségű, sajnos ebben segíteni nem tudunk.

III. Bővülő számlaadat szolgáltatások 2021 Január 4.-től.

• január 4-től változnak a kötelező számlaadat-szolgáltatásra vonatkozó szabályok: minden olyan számláról, módosító, érvénytelenítő számláról[1], amire az Áfa tv. számlázási szabályai alkalmazandóak, adatot kell szolgáltatni a NAV részére.

Ez azt jelenti, hogy a belföldi áfaalanyoknak kötelező adatot szolgáltatniuk a belföldi számlázási szabályok hatálya alá tartozó számlákról, azaz alapvetően minden belföldön teljesített[2] ügyletről kiállított, kibocsátott számláról, függetlenül a vevő jogállásától.

Tehát 2021. január 4-től

• a nem áfaalany belföldi vagy külföldi természetes személy, jogi személy, szervezet,
• a nem belföldi áfaalany, azaz más tagállami vagy harmadik országbeli áfaalany

részére számlázó programmal kiállított vagy kézi úton kibocsátott számlák adatait is kötelező lesz beküldeni a NAV-hoz.

Kivételt képez, így nem kell adatot szolgáltatni azon távolról is nyújtható szolgáltatások bizonylatáról, amely szolgáltatások után az adóbevallási és fizetési kötelezettségét az adóalany az egyablakos (MOSS) rendszerben teljesíti.

A szankciómentességet egyebek mellett az is indokolja, hogy a COVID-19 járvány újabb hulláma miatti korlátozások akadályozhatták az adózókat az új szabályokra való felkészülésben.

1. 2021 március végéig tehát még van lehetőség a számlázó programok felkészítésére és a kiterjesztett, kötelező számlaadat-szolgáltatás teljesítésére. Akik még kézi számlatömböt használnak, ez alatt az idő alatt áttérhetnek a gépi számlázásra, ami megkönnyíti az adatszolgáltatást.
2. 2021 március 31-ig a NAV nem alkalmaz szankciót az alábbi esetekben:

• Ha az adatszolgáltatásra kötelezett áfaalany a számlázó programmal kiállított olyan számláról, amiről a 2020. július 1-jén érvényes szabályok szerint kötelező adatot szolgáltatni, a 2020. július 1-jétől érvényes szabályok szerint (vagyis 2.0-ás verziójú séma alkalmazásával) szolgáltat adatot.
• Ha az áfaalany nem teljesíti a kötelező adatszolgáltatást az olyan számláról, amiről csak 2021. január 4-től kell adatot szolgáltatni.
• Ha az áfaalany olyan számláról teljesít adatszolgáltatást, amiről a 2020. július 1-jén érvényben lévő szabályok szerint nem kötelező adatot szolgáltatni, azonban az adatszolgáltatása nem megfelelő.

A számlakibocsátó adóalanyok közül azok, akiknek 2021. január 4. előtt nem kellett online számlaadat-szolgáltatást teljesíteniük, kizárólag akkor mentesülnek a szankció alól, ha legkésőbb az adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett első számla kiállításának napjáig regisztrálnak a NAV Online Számla rendszerben. A fentieknek megfelelő esetekben a szankciómentességnek nem feltétele a jelzett időszakban nem teljesített adatszolgáltatás utólagos pótlása vagy a nem megfelelő adatszolgáltatás utólagos korrekciója.

A regisztrációra vonatkozó bővebb információ a következő weboldalon található: https://onlineszamla.nav.gov.hu/tajekoztatas_a_regisztraciorol.

A regisztráció a https://onlineszamla.nav.gov.hu/regisztracio/startweboldalon végezhető el, ahol egy rövidfilm is segíti az Online Számla rendszerbeli regisztrációt.